Rólam menüpont

Csutka Istvánnak hívnak, de hivj csak Camino Stevenek, ahogy utazásaim során mások is neveznek! A történetek érdekelnek. A tied és bárki másé a nagyvilágban és igyekszem ezeket megosztani, hogy megérinthessen és ezáltal tanuljunk, fejlődjünk és érjük el azt, amire a leginkább vágyunk.

Blogger, „mesélő“, TEDx Conversations nagykövet, hosszú távú túrázó, a mobilfotózás, a sport és a csokoládé szerelmese vagyok, míg a másik életemben színházi- és kommunikációs szakember, válságmenedzser, motivációs tréner és lifecoach.

 

vebben rólam:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Csutka_István_(sz%C3%ADnművész)

 

Tarts velem a közösségi médiában is!

Facebook | Instagram | Youtube | FlickR | LinkedIn | Google+

 

Miért Camino Steve?

2013 májusában az El Camino de Santiago zarándokúton kaptam – az azóta második családommá váló – a kanadai Halifaxban élő Woodman családtól. Először Flying Stevenek hívtak a tempóm miatt, aztán átneveztek és végül ez maradt a becenevem, majd az első könyvem címe is. (Az Egyesült Államokban, a hosszú távú túrázók ún. „trail name“-mel illetik társaikat és legtöbbször nem is ismerik egymás rendes nevét.) Miután a Camino, csak Magyarországon jelent egyet a Szent Jakab zarándokúttal, így megtartottam, hiszen spanyolul utat jelent és remélem elég sokáig fogom még járni a sajátomat!

 

Mióta járod a világot és miért?

Színművész (korábban táncművész) hivatásomnak köszönhetően is rengeteget utaztam, de 2008-ban indultam el életem első igazi kalandjára Afrikába, majd 2013. április 28-ától végérvényesen megváltozott bennem valami és elkezdtem tudatosan úgy alakítani életemet, hogy mindegy legyen hol vagyok, a munkámat szinte bárhonnan és bármikor el tudjam végezni és ehhez csak egy megbízható netkapcsolatra és a „felturbózott“ tabletemre legyen szükségem.

Hiszem, hogy Isten nem azért adott számunkra lábat, hogy egy helyben éljünk, mint a fák, amelyek hatalmas gyökereket eresztenek, hanem hogy használjuk őket. Rá kellett jönnöm, hogy a színház korábban eltakarta előlem az életet és bár sok helyen jártam a nagyvilágban, de leginkább a repülőtereket, az autópályákat, a színházakat, hoteleket és a kötelezően kipipálandó nevezetességeket láttam, míg ma, sokszor egy nap alatt több élmény ér, mint anno egy háromhónapos turné során. Tizenhatéves koromtól dolgozom és szinte sohasem voltam szabadságon, de voltak hosszú évek, amikor szabadnapon sem. Így azt éreztem, eljött az ideje, hogy életem második felét tartalmasabban éljem és a tárgyak helyett élményeket gyűjtsek. Hidd el, sokkal maradandóbbak és még leporolni sem kell őket!

 

Van más is, ami motivál, hogy utazz és hogy írj, vagy vlogolj?

Vezetőként egyre jobban szembesültem azzal, hogy hazánkban milyen sok olyan 40 és 50 év feletti honfitársam él, aki valahogy elakadt az egyre gyorsabb tempóban változó világban és úgy érzi ebben a korban, már minden lehetőség elment mellette és neki már esélye sincs, hogy megvalósíthassa azt az életet, amelyet én úgy hívok „tökéletes nap“. Szeretném a történeteimen keresztül megtanítani neked, hogy ez hogy néz ki és hogy nem csak egyetlen egy tökéletes napot jelent, hanem, hogy mindegyik napod hasonlóan hibátlan.! Van még egy ok, ugyanis nem baj, ha azt is szem előtt tartod, hogy saját hazádat is akkor fogod sokkal jobban megismerni, ha utazol és kívülről is rátekintesz.

Éppen ezért, kíváncsi vagyok a bolygónkra és szeretném felfedezni azt, csodálatos dolgokat látni, új kihívásokat találni, és minél többet tanulni ezekből az élényekből és tapasztalatokból.

 

Miért hiszel ennyire a történetekben?

Mert hiszem és vallom, hogy mindannyiunknak vannak olyan történetei, amelyek képesek megérinteni valaki lelkét és ezzel hatást gyakorolni rá, kimozdítani addigi helyzetéből és ezáltal megváltoztatni életüket! Mert van, hogy hiába mond, tanácsol neked bárki, bármit, nem hallgatsz rá. Azonban, ha egy ismeretlen történetét hallod meg, sokkal könnyebben jössz rá, ha neki sikerült, nekem miért ne jönne össze, ha ő képes volt megvalósítani, akkor én, aki sokkal jobb helyzetben vagyok nála, miért is nem teszem meg? És elindulsz végre, és ha ezt megteszed, oda is fogsz érni! Ezért (is) fontos mesélni, megőrizni a családi legendáriumokat is és továbbadni őket, hogy tanulhassunk belőlük. A világ tele van szebbnél szebb és tanulságos, elgondolkodtató, megríkató történetekkel, amelyek mind azt szolgálják, hogy hassanak rád és ezáltal ébresszenek rá valamire, majd cselekvésre késztessenek.

 

Mikről írsz?

Szórakoztató és elgondolkodtató történetekről, hasznos utazási tippekről, információkról, saját gondolataimról bármilyen témában, amelyekbe napjaim során belefutok, illetve láthatsz videókat és azokat a fotóimat, ahol igyekszem elkapni egy-egy inspiráló pillanatot, de ugyanígy itt találod meg a könyveimet és az előadásaim időpontjait is, amelyeken sok szereettel várlak!

 

Kiknek szól az oldalad?

Olyan embereknek, akik számára fontosak a valós értékek és a valóban értékes, sikeres emberek, szeretik a napi inspirációt és motivációt, hogy aztán ők imaguk is a saját vágyaiknak megfelelő „kalandos“ életet éljenek. Azoknak, akik vágynak- és kíváncsiak arra, hogyan utazhatsz a világban, hogy szebbnél szebb élményeket élhessenek át, hogy megtanulják, a világ nem olyan veszélyes, mint a folyton csak tragédiákat bemutató híradókból láthatjuk és, hogy új kapukat és ablakokat tárhassak szélesre az elménkben.

 

Miért a hosszú távú túrákat részesíted előnyben?

Először is, mert mint már valószínűleg te is tapasztaltad, egy hét, az nem igazi kikapcsolódás, ugyanis mire odaérsz és magad mögött tudod hagyni a feszült és fáradt otthoni és munkahelyi lényedet, addigra kezdhetsz is újra becsomagolni és indulni hazafelé. Útjaim során, én is ismerkedem a határaimmal és közben új és új emberekkel találkozom, a világ egyre több pontján lesz barátom és egyre több történettel és élménnyel gazdagodom.

Ha egy idegen kultúrában igazán el szeretenél mélyülni, akkor elegendő időt is kell adj neki, hogy befogadjon és megmutassa neked a legbelsőbb titkait is. Ezt a Hop On, Hop Off buszokról, a turistacsoportokat folyton csak hajcsárként hajtó idegenvezető miatt esélytelen. Így hidd el, csak karcolgatod a felszínt, pedig ahhoz minimum egy gyémántvágóra lesz szükséged. Ezt a szerszámot hívom időnek, nyitottságnak, egészséges kíváncsiságnak és így a hosszú utak alatt sokkal jobban megsimerem az adott országot, kultúrát, embereket és nem mellékesen saját magamat is. Hiszen minél hosszabb egy út, annál kevésbé számítanak a fizikai adottságaid és felkészültséged és annál inkább kerül előtérbe, hogy mentálisan milyen erővel rendelkezel!

 

Miért háttal állsz, vagy ülsz a legtöbb fotódon?

Sokan, sokféleképpen gondolják ennek okát. Pedig csak azt szeretném, hogy te is ugyanonnan és ugyanazt lásd amit én! Szeretem ezt a perspektívát és nem csak azért, mert lasan már a védjegyemmé válik. Miután egyedül utazom, erre is utal és szerintem jobban érezni belőle a természet és az ember kapcsolatát, mint egy selfien, vagy egy szemből készült fotón.

Azt is sokan kérdezitek, hogy készítem ezeket? Legtöbbször időzítéssel és elkattan pár, mire sikerül. Természetesen ha éppen jár arra valaki, akkor van, hogy megkérem, de ma már előtte megmutatom neki, hogy mit szeretnék végeredményként látni és még így is sokszor jobban járok, ha beállítom magamnak a kamerát. Tapasztalatom szerint nagyon sok ember nem érzi, hogy szerkesszen meg egy beállítást, de sokan a zoom funkciót sem ismerik, sőt olyanokkal is találkoztam már, akik azt sem tudják elképzelni, hogy lehet ám előre, vagy hátra is lépni eg-egy lépést. (no persze nem a szakadék szélén állva) 🙂

 

Kíváncsi vagy rólam még többre? Iratkozz fel az exkluzív hírlevélre!

(Ígérem, nem foglak napi szinten szétbombázni levelekkel!)

IRATKOZZ FEL MOST!