Miért nem mindegy, milyen esőkabátot vásárolsz?
Amikor egy esőkabáton szépen gyöngyözik és lepereg a víz, az nem varázslat, hanem kémia.
Az outdoor ruházatoknál évtizedekig használtak úgynevezett PFAS-vegyületeket. Ezek víz-, olaj- és szennyeződés-taszító anyagok. Ide tartozik a PFOS és a PFOA is, de a vegyületcsalád ennél sokkal nagyobb. Nem véletlenül hívják őket „örök vegyszereknek”. Rendkívül lassan bomlanak le, terjednek a vízben, a talajban, bekerülhetnek az élővilágba, és végül sajnos az emberi szervezetbe is.
A probléma nem csak az, hogy egy ilyen esőkabátot hordasz, hanem sokkal összetettebb. Gyártás közben szennyezhet, mosáskor kijuthat, használat közben kopik, hulladékként pedig még évekig, évtizedekig problémát jelenthet.
És itt fontos egy kis kitérőt tennünk, és beszélnünk egy széles körben elterjedt félreértésről: a DWR-kezelés nem ugyanaz, mint a vízállóság.
A DWR (Durable Water Repellent) az a külső vízlepergető bevonat, amitől a vízcseppek nem szívódnak be rögtön a külső anyagba, hanem legurulnak róla. Ez segíti a kabát működését, de önmagában nem ettől lesz vízálló egy esőkabát.
Erről találsz is videót itt a Facebook oldalamon.
https://www.facebook.com/reel/1370927104660333
A valódi vízállóságot a membrán, az anyagszerkezet és a ragasztott, vagy hegesztett varratok adják. A DWR ezekkel együtt dolgozik. Ha a külső anyag átnedvesedik, a kabát nehezebb lesz, rosszabbul szellőzik, hidegebbnek érződik, és hosszabb esőben előbb-utóbb úgy fogod érezni, mintha beázna — bizonyos helyzetekben pedig valóban át is ázhat.
Ezért kell időnként újra impregnálni. A DWR ugyanis kopik: hátizsáktól, mosástól, kosztól, izzadságtól, összehajtástól, használattól. Membrán ide vagy oda, ha a külső réteg teljesen átázik, a kabát teljesítménye nagyon látványosan romlik.
A kérdés tehát nem az, hogy kell-e vízlepergetés. Persze, hogy kell. A kérdés inkább az, hogy muszáj-e ehhez PFAS-t használni.
Erre viszont a válasz egyre inkább az, hogy határozottan nem.
Az USA-ban például az REI, az egyik legismertebb outdoor áruházlánc, már szerepelteti a beszállítói szabályzatában a PFAS-t tartalmazó textilek és outdoor termékek kivezetését. Ez azért fontos, mert ha egy ekkora outdoor kereskedő képes ezt meglépni, akkor nem lehet azt mondani, hogy a PFAS elhagyása technikailag lehetetlen.
De mi a helyzet hazánkban?
Magyarországon jelenleg nem találtam olyan REI-szerű, országos vagy nagy kereskedői szintű tiltást, amely kimondaná, hogy PFAS-t tartalmazó outdoor ruházatot nem lehet árulni. Itthon alapvetően az EU-s szabályozás határozza meg a kereteket, Európában pedig szerencsére már egyértelműen szigorodik a PFAS-ok megítélése.
A hazai vásárló ezért most leginkább saját döntéseire és a márkák vállalásaira van utalva. Itt viszont már szemmel látható a különbség a piaci szereplők között.
A Columbia például kiemelhető pozitív példaként: a cég a 2024-es őszi szezon előtt kivezette az újonnan gyártott ruházataiból és lábbelijeiből a szándékosan hozzáadott PFAS-t. Vagyis ez a folyamat náluk már jó ideje elindult, és nem csak marketingmondatról, hanem vállalati szintű lépésről van szó. Columbia-termékekkel itthon többek között a Columbia- és Dockyard-üzletekben találkozhatunk.
A Decathlonnak is van saját vegyszerkorlátozási rendszere, és a friss dokumentumaikban már nagyon szigorúan kezelik a PFAS-t a termékekben és a gyártási folyamatokban is. Ez szintén jó irány, különösen úgy, hogy Franciaországban és Dániában is komoly szigorítások, illetve tiltások jelentek meg, vagy előkészület alatt állnak ezzel kapcsolatban.
A Mountexnél a webshopban már lehet PFC-mentes és PFAS-mentes termékekre szűrni, ami hasznos és fontos lépés a vásárlók irányába. Ugyanakkor nem találtam nyilvános, cégszintű vállalást arra, hogy a teljes kínálatból kitiltanák a PFAS-t tartalmazó termékeket. Tehát ott termékenként érdemes odafigyelni erre.
Vásárlóként épp ezért nem elég azt nézni, hogy egy kabát „outdoor”, „vízálló”, „technikai”, vagy „prémium”. A legfontosabb a címkét és a termékleírást nézni.
A következő kifejezéseket érdemes keresned:
PFAS-free
PFC-free
fluorocarbon-free
C0 DWR
made without intentionally added PFAS
És még egy nagyon fontos dolog: ha azt látod a címkén, hogy PFOS-free, vagy PFOA-free, az ma már nagyon kevés.
Ez ugyanis csak azt jelenti, hogy a két régi, hírhedt vegyület nincs a termékben. Attól sajnos még más PFAS lehet benne. Éppen ezért a valódi kérdés mindig az legyen: a termék PFAS-mentes-e?
Nem arról van szó, hogy mostantól senki ne járjon esőkabátban. Épp ellenkezőleg: aki sokat túrázik, annak egy igazán jó esőkabát a biztonságos felszerelésének alapeleme. Viszont nagyon nem mindegy — pláne ha környezettudatos vagy —, hogy mit vásárolsz meg.
Ha már van jól működő, bevált esőkabátod, használd tovább! Javítsd, ápold, mosd megfelelően és impregnáld újra PFAS-mentes szerrel! Ha viszont újat veszel, mindenképpen kérdezz rá, nézd meg a termékleírást, és válassz PFAS-mentes megoldást!
A hegyek, az erdők és a vizek nem attól lesznek védettek, hogy „outdoor” felirat van a ruháinkon, hanem attól, hogy nem visszük be feleslegesen a természetbe azokat a kémiai anyagokat, amelyek onnan már szinte nem tűnnek el.
Tisztában vagyok vele, hogy sokan ilyenkor azt gondolják magukban: „Jaj már, nehogy már az számítson, hogy mi van rajtam.”
De számít.
Mert mint sok más területen is, az egyéni döntéseink összeadódnak. Megszámlálhatatlan ember járja a természetet, és ha ma már létezik jobb választási lehetőség, akkor ideje elkezdenünk élni is vele.
Szerencsére mára kiderült, hogy az outdoor piac képes PFAS nélkül is működni. Ha a nagy márkák át tudnak állni, akkor vásárlóként mi is képesek vagyunk tudatosabban választani. Éppen ezért ne a bizonytalan eredetű, ellenőrizetlen, olcsó és sokszor ismeretlen vegyszeres kezelésekkel készülő kategóriát válaszd!
Ne csak az legyen a kérdés, hogy vízálló-e vagy vízlepergető-e!
Hanem az is: PFAS-mentes-e?
#caminosteve #túrafelszerelés #környezetvédelem #természetvédelem #esőkabát #vízálló #túrázás #vadkemping #kirándulás #outdoor