Próbál újraéledni a világ és az ország. Próbálunk visszatérni a régi kerékvágásba, de érezzük, hogy ez mégsem ugyanaz. Utaznánk, de kicsit félünk és sokat gondolunk arra, hogy ha mégis elindulunk merre tegyük.

Pedig mint korábban, most is kézenfekvő a válasz, utazzunk és túrázzunk itthon! Miért a külföldi út mindig az első ötlet? Mert itthon vagyunk és hazánkat bármikor felfedezhetnénk és emiatt nyugodtan halogatjuk? Pedig a járványhelyzet miatt ez az év pont erre jó. Ismerjük meg végre sokkal jobban hazánkat, gyönyörködjünk rejtett szépségeiben és ezzel együtt támogassuk egymást, azaz a hazai vállalkozásokat!

Az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra, együtt az Országos Kék-Kör. Európában egyedülálló, 2549,59 km hosszúságú (szintemelkedés 40 511,64 m, amely 4,5 Mount Everest (8848 m) szintkülönbségének felel meg és 223 db bélyegzőhely található az ösvény mentén), egységes kékjelzésű turistaút, amely körbejárhatóvá teszi Magyarországot, annak legszebb tájegységeit érintve. Pont tökéletes erre a célra! Rávilágít, hogy milyen csodákkal rendelkezik ez a kis ország, megmutatja természeti szépségeit és kulturális értékeit egyaránt, miközben természetszeretetre és kitartásra is nevel.

Mára egyre nagyobb divat lett a hosszú távú-, sőt az ultrakönnyű túrázás. Kortól, nemtől függetlenül keresik az emberek a kalandokat, a kihívásokban rejlő élményeket. Tény, hogy egyre több a lakóhelyétől hosszabb időre elszakadni hajlandó, távoli tájakat felfedezni vágyó turista, akik benépesítenek olyan tájakat, amelyek eddig csak kevesek számára voltak elérhetőek, jobbára terra incognita-knak számítottak, mint például Grönland,  a Spitzbergák, az USA vagy a volt Szovjet tagköztársaságok legendás túraútvonalai.

A Kék-Kör is feliratkozhatna a világ keresett túraútvonalai közé, amely jelentené a térségekre irányuló nemzetközi figyelmet, munkalehetőséget az ott élőknek, fejlődést és fejlesztést a túrázókat kiszolgáló és segítő helyek és emberek számára, segítheti olyan megindító emberi kapcsolatok létrejöttét, amelyekről a túrázók a közösségi oldalaikon megható videókban számolnak be.

Ez már nem csupán magyar ügy, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy: A Magyarországon átívelő Országos Kéktúrát a National Geographic Magazin nemzetközi honlapja 2019. novemberében, a 2020-ra leginkább ajánlott huszonöt utazási célpont közé sorolta. A lista készítői a magazin honlapján közölték, hogy a National Geographic Traveler’s tizenhét országbeli szerkesztőségével és saját, világjáró szakértőikkel egyeztetve alakították ki a legvonzóbb és legfenntarthatóbb turisztikai célpontok névsorát. Az Országos Kéktúra a világ legismertebb tudományos ismeretterjesztő magazinjának listáján olyan látványosságok között áll helyt, mint a Kalahári-sivatag, a Grossglockner-Hochalpenstrasse, Parma városa, a Maldív-szigetek, Asztúria, Tasmania, a Kamcsatka-félsziget vagy a Grand Canyon Nemzeti Park. Az, hogy az Országos Kék-Kör is ilyen ismertségre tehessen szert lehetne a következő lépés!

Rockenbauer Pál, a Pali, a legendás természetfilmes és televíziós, aki már 87 éves lenne és már 33 éve nincs köztünk, aki esténként egy országot volt képes kollégáival a televíziók képernyője elé ültetni, hogy kedvet csináljon a túrázáshoz és őszintén, a hibáival és problémáival együtt mutassa be országunkat és annak szépségeit rengeteget tett annak érdekében, hogy hazánk ösvényei is az őket méltán megillető figyelmet érdemeljék ki. Valószínűleg ez az őszinteség, a csapat profizmusa és elkötelezettsége együtt járultak hozzá a megismételhetetlen sikerhez. Bár biztos remélte, de szerintem álmaiban sem gondolta, hogy elhivatott természetfilmes csapatával közös munkáik mekkora hatást tudnak gyakorolni a jövő természetjáróira és a hatás évtizedekkel később csapódik majd le igazán.

A Rockenbauer stáb második sorozata óta is eltelt 34 év, a harmadik rész óta is 30. Egy emberöltő, egy nemzedékváltásnyi idő. Ezalatt nem csak a túraútvonal bővült közel 900 kilométerrel, de a világ is nagyot változott. Rendszert, szemléletet, technológiát váltottunk, szorosabban kapcsolódunk Európához, kinyíltak a határok és a kommunikációs csatornák, jövünk-megyünk a világban, így talán megjön (előcsalogatható) a hajlandóságunk arra, hogy itthon is megtegyük ugyanezt, és akkor Gemenc ártéri erdeje, vagy a Jáki templom is olyan ismerős lehet, mint mondjuk a Piccadilly Circus.

Rockenbauer Pál sajnos nem fejezhette be művét és forgathatta le az Alföldi Kéktúra bemutatását, illetve Bayer Zsolt és a Téli Kék, vagy az Index stábja is csak a Kéktúrára fókuszált, amely eleve a legismertebb túraútvonalunk. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra jóval kevésbé népszerű, az Alföldi Kéktúráról pedig – hiába hazánk második leghosszabb, egyben egyik legfiatalabb túraútvonala -, nagyon keveset tudunk, ráadásul a három ösvény közül a legkevesebben járják. (2015-ben az Országos Kéktúrát 231 fő, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát 112 fő, az Alföldi Kéktúrát 56 fő teljesítette.) Megismerése, megismertetése, turisztikai szempontból is fontos lenne, hiszen ahogy nő a túrázók száma, úgy nőhet az útmenti települések turisztikai bevétele is.

Szerencsés lenne mérlegelni azt a szempontot is, hogy a Kéktúra ne váljon majd idővel túlterheltté és a három ösvény, hasonló eloszlásban legyen látogatott, a nagy Országos Kék-Kör pedig jelentőségéhez mérten legyen  nemzetközi szinten is ismert és népszerű hiszen 2013. és 2015. között az Országos Kék-Kör csaknem 3 milliárd forintos (nyolc különböző pályázat keretében döntő részben az Európai Unió által finanszírozott) projekt révén újult meg. Digitalizálták a nyomvonalat; új bélyegzőket és bélyegződobozokat, jelzéseket és információs táblákat helyeztek el; valamint kilátókat, pihenőhelyeket, esőbeállókat és turistaházakat újítottak fel.

Az egykori forgatócsoport tagjai (Juhász Árpád geológus-kutató, Stenszky Gyula operatőr, Heincz László világosító, képmérnök, Sáfrány József rendezőasszisztens, operatőr, Szabados Tamás operatőr bizonyára mosolyogva nézik otthonaikból, vagy már sajnos csak a felhőkről, hogy ma már mennyien járják a Kéktúra útvonalát, hiszen 2020. július 10-ig 6725 túrázó teljesítette az 1168 km hosszú távot.

Csatlakozzatok ti is hozzájuk, hogy még nagyobb lehessen az alkotók és Pali öröme, hiszen tökéletesen fogalmazta meg a természetfilm és a természetjárás közötti markáns különbséget:

„Bármilyen hosszú is egy természetfilm, bármilyen szép is egy kép, bármilyen csodás is egy-egy leírás, nem hihetjük azt, hogy ez pótolja a személyes élményt. Márpedig ezek a helyek bárki számára könnyen elérhetők, felkeresésük, felfedezésük – kinek-kinek a maga számára – jószerivel csak elhatározás kérdése.”

Korán eldobta magától életét és ezzel pótolhatatlan űrt hagyott maga után, bár jó látni az utódokat, Máté Bence lenyűgöző fotóit, vagy Ljasuk Dimitry és mások mondanivalójában is mély tartalmú természetfilmjeit.

De mi ez a 6725 fő a magyar egészségesnek mondható 3,5 millió aktív állampolgárhoz képest? Hozzávetőlegesen 0,23%. Ijesztően alacsony szám még akkor is, ha nem mindenki született a természet szerelmesének és nehezen engedi el az otthon, vagy egy hotel kényelmét és cserélné azt egy sátoréra. Valamennyiünktől tehát mindez nem várható el, de az, hogy kicsit többet tudjunk a helyről, ahol élünk – igen. Talán nem túlzó azt állítani, hogy nem igazán ismerjük saját lakókörnyezetünket, településeinket, kulturális- és természeti értékeinket, és bátran mondhatjuk, alig ismerjük hazánkat és annak történetét.

És vajon magunkat jól ismerjük? Tudjuk miképpen birkózunk meg egy út során a ránk váró nehézségekkel, hogy fedezzük fel a világot, a másik embert, a másik ember szemében önmagunkat és miképpen mutatunk célokat és állítunk követendő példákat mások elé? Hiszen a hosszú távú túrázás olyan tulajdonságainkat is felszínre hozza, amelyet az egy, vagy pár napos túra sohasem fog tudni. Ugyanis ez egy érzelmi hullámvasút, mentális szakadékokkal, megszámlálhatatlan váratlan, azonnali döntéseket kívánó helyzetekkel. És ezeket ott, abban a pillanatban kell megoldjuk és az emberek nagy része nem szeret, vagy nagyon nehezen hoz döntést és vállalja fel, sőt vállalja magára döntéseinek következményeit. Nincs más akit hibáztatni lehet, így egy ilyen hónapokon átívelő út egy óriási tanulás is önmagunkról, amely ezáltal a fejlődésünket is elősegíti.

Úgy döntöttem megpróbálok példát mutatni és a hazai túrázás szépségei mellet, annak emberi oldalát, nehézségeit, kihívásait és örömeit is mások elé tárni és közben a természettel való harmóniában élés fontosságára és a hosszú távú túrázás szépségeire is felhívni a figyelmet. Utam során igyekszem majd a lehető legtöbb információt is összegyűjteni az útról, hogy egy megújult, sokkal összetettebb és használhatóbb anyag kerülhessen majd a jövő kékezőinek kezébe. Ebben partnerre találtam a Cartographia vezetőiben, akik igazán elkötelezettek abban, hogy hazánk túraútvonalairól minden részletre kiterjedő térképekkel lássák el a természetjárókat. Hiszen ma megszámlálhatatlan honlapról, applikációról, vagy papír alapú anyagokból tudjuk összegyűjteni az információkat és még így is hiányos ismeretekkel tudunk csak nekivágni a teljes Kék-Körnek. Nem beszélve arról, ha oda a technika, lemerül, vagy elromlik az okostelefon, vagy a GPS, egy térkép minden helyzetben a segítségünkre lesz.

Az indulás dátuma augusztus tizenharmadika reggel és terveim szerint októberben lenne a “befutó” a budapesti kiindulási ponton, a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút végállomásánál. Tartsatok velem és ha van kedvetek, csatlakozzatok be valamelyik szakaszon egy kis közös túrázásra, sátrazásra!

A vállalás és a cél így kettős: feszegetni az emberi teljesítőképesség határát, miközben megfelelni az eredeti filmes-televíziós elképzelésnek, bemutatni a hazát, és a két teljesítményt párhuzamba állítani. Képet kapnak hazánk természeti szépségeiről, betekintést nyernek a különféle tájak lakosságának életébe, megismerik mindazt, amit az ember és a természet évszázadok alatt alkotott. Sokkal többről van szó, hiszen ezeknek a kis történeteknek mindegyike hozzátesz egy apró darabot ahhoz az országos kirakóhoz, amelynek neve – Magyarország.

Adatok az Országos Kék-Körről és teljesítőiről:

Országos Kéktúra

Írott-kőtől indul és Hollóházán fejeződik be. A túra által érintett főbb tájegységek:

• Kőszeg-Kemeneshát
• Balaton-felvidék
• Bakony
• Vértes, Gerecse
• Pilis – Budai-hegység
• Börzsöny – Cserhát
• Mátra
• Bükk – Aggteleki-hegység
• Cserehát – Zempléni-hegység

Célja:

„Az Országos Kéktúra (OKT) célja, hogy a túra résztvevői az útvonal végigjárásával rendszeres sporttevékenységet folytassanak, illetve képet alkossanak hazánk életéről, fejlődéséről, természeti szépségeiről, betekintsenek különféle tájainak életébe, mindennapi munkájába, megismerjük hazánk nagy részének történetét, föld- és vízrajzát, évszázadok alkotásait.”

Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra:

A vas megyei Írott-kőtől a Tolna megyei Szekszárdig 540,7 kilométer hosszúságú kék sávval jelzett turistaút.

A túra által érintett főbb tájegységek:

• Kőszeg-Kemenesalja
• Őrség
• Göcsej, Dél-Zala
• Zselic
• Mecsek
• Szekszárdi-dombság

Alföldi Kéktúra:

Az Alföldi Kéktúra az Alföldön áthaladó túraösvény, amely délen Szekszárdnál a Dél-Dunántúli Kéktúra végpontjához csatlakozik, északkeleten pedig Sátoraljaújhelynél, az Országos Kéktúrához csatlakozva ér véget.

A túra nevéhez híven bemutatja legnagyobb és „legmagyarabb” tájegységünk szinte minden jellegzetességét a Kiskunság homokbuckáitól a Körös-vidék végeláthatatlan szántóin át a Nyírség erdős területéig.

Emlékezetes teljesítések:

Az első Kék-Kör teljesítő: Toplak József 80 nap alatt teljesítette 2004. május 14.-én  Hűvösvölgyből indulva és oda érkezve. (Azóta hat alkalommal teljesítette a Kéktúra útvonalát.)

A korábbi leggyorsabb Kék-Kör teljesítő (túrázva): Domszky Zoltán 69 nap 2015. áprilisától Hűvösvölgyből indulva és oda érkezve. Útjáról egy könyvet is írt “69 nap alatt Magyarország körül” címmel. (Tudomásom szerint túrázva és nem futva Zoltán teljesítette leggyorsabban a teljes kört. Kértem háromszor is erről pontos információkat az MTSZ munkatársaitól, illetve azok számáról, akik részletekben, vagy egyben teljesítették a Kék-Kört, de egyik megkeresésemre sem kaptam választ.)

A leggyorsabb Kék-Kör teljesítő (futva): Szarvas Mátyás, 2009. szeptember 22-én Szigligetről indulva 43 nap alatt futotta végig. (Mátyás egy évvel korábban 45 nap alatt szintén végigfutotta az útvonalat.)

Mátyás azóta megdöntötte sajátrekordját. Aznap kelt pont útra, amikor én pont befejeztem a saját teljesítésemet. 2020. október 8. – november 15. 39 nap alatt teljesítette az útvonalat.

A legismertebb Kék-Kör teljesítő (túrázva): Papp János színművész, “vándorszínész” 60 évesen 82 nap alatt, 31 km/nap átlaggal teljesítette.

A legutolsó Kék-Kör teljesítő páros (túrázva): Pongrácz Levente és Gulyás Ádám 2020. június 9-én Nagymarosról indulva, 70 nap alatt teljesítették a kört.

Az Országos Kék-Kört teljesítőinek száma (részletekben, vagy egyben): 2014-es adatot találtam egyedül. Ezek szerint, csupán alig 100 ember teljesítette a teljes kört.

Az Országos Kéktúra teljesítőinek száma: 

2020. július 10.-ig 6725 fő.

2021. február 25-ig 7264 fő

Linkek:

http://kektura.click.hu/OKT/kektura_tort.htm

https://www.turistamagazin.hu/hir/a-vilag-legjobb-utazasi-celpontjai-koze-valasztottak-az-orszagos-kekturat

Olvasd el az Országos Kék-Kör teljesítésemről szóló bejegyzést is: