Létezik túrára alkalmas farmer? Igen!
Szoktál farmerben túrázni, vagy azok táborát erősíted, akik ezt sose tennék? No de miért lenne baj, ha farmert húzunk a túránkhoz? Hiszen ha a Vadnyugaton hosszú évtizedeken át megfelelő viselet volt, sőt még a katonáknak is, akkor miért ne lenne megfelelő a mi túráinkra is?
Megpróbáltam alaposan utánajárni a farmer témakörének, mert bár a túranadrágok előnyei vitathatatlanok, azonban a technológia fejlődése a farmergyártásnál sem állt meg és így újra értelmét nyerte az írásom elején feltett kérdés, hogy jó e túrázni bennük, vagy sem? Ráadásul bejegyzésem legvégén, találsz még egy igen fontos csattanót is!
A farmer története különben sokkal messzebbre nyúlik vissza, mint ahogy Levi Strauss nevét megismerte a világ. Ugyanis a perui indiánoknál már i.e. 14 000 körül is létezett egy indigókék anyag, csak ők tároló zsákok- és táskák alapanyagaként hasznosították. Azt, hogy onnan került-e Európába a tudás, vagy maga az anyag, esteleg időközben itt is felfedezte valaki a szövet fonásának technikáját azt nem tudni. Viszont tény, hogy az 1600-as esztendőkben a franciaországi Nîmes városában már létezett egy sávolykötésű pamutszövet, amelyet denimnek neveztek.
Azonban más leírások szerint az észak-olasz Chieri városban még korábban, már az 1400-as években is gyártottak egy merev, kék szövetet, amely a Genovából induló kereskedelmi vitorlás hajókon jutott el a világ számos kikötőjébe. Noha eredetileg csupán a rakomány letakarására használták, azonban idővel felismerték, hogy tartósságát más célra is felhasználhatják. Így később a genovai tengerészeknek, matrózoknak és a kikötő munkásainak is ebből készültek a strapabíró munkaruhái. Persze Nîmes városa továbbra is kitart amellett, hogy az általuk előállított anyagból készítették a genovai munkaruhákat is! Mindkét érvelésben van azonban igazság. Etimológiailag ugyanis a farmer „jeans” elnevezése a francia „blue de Gênes” (genovai kék), míg a farmerszövet anyagra utaló „denim” szó a „serge de Nîmes” (nîmesi) kifejezésből származhat. A döntést rátok bízom, pedig még nem is említettem, hogy ekkortájt már Angliában is ismert volt a szövet. Még jó, hogy ők (eddig) nem szálltak be az elsőségért folytatott csatározásokba.
Azt azonban már végképp csak csendben fűzöm hozzá, hogy nyugodtan beszállhatnánk mi is a sorba, ugyanis 22 esztendővel a farmernadrág amerikai megjelenése előtt, hazánkban már sorozatban gyártottak olyan nadrágot, amely a mai értelemben vett farmernadrághoz hasonló volt. 1848-ban ugyanis olaszok gyártottak vitorlavásznat a szegedi várban, amit kékre festettek, és ezt követően ebből a szövetből varrtak erős nadrágot a katonáknak.
Mellesleg, a mindenki által ismert kék farmernadrág, eredetileg barna színű volt és Strauss-ék csak később váltottak végérvényesen kékre, amikor azt tapasztalták, hogy a fehér, barna és kék szín közül egyértelműen a kék a legsikeresebb. Az első időszakban Európából vásárolták a gyártáshoz a szövetet, később, az eladások felfutását követően, viszont már egy amerikai gyár, az Amoskeag lett az állandó beszállítójuk.
Igaz, Levi Strauss neve maradt fenn emlékezetünkben – ugyanis ő nevezte el farmernek a nadrágot -, de igazából egy másik úriembernek köszönhetjük születését, mégpedig Jacob W. Davisnek.
Davidson szabóként kereste kenyerét és próbált megoldást találni arra, hogy az aranyláz idején megugró igényeket olyan nadrágokkal tudja kielégíteni, amelyek tartóssága megfelelő lesz az országot elözönlő szerencsevadászoknak, aranyásóknak, farmereknek és munkásoknak egyaránt, akik addig sima szövetnadrágokat hordtak. (Hol volt még akkor a fogyasztói társadalom és vele a tervezett avulás ideje…) Egy favágó kérése nyomán született meg fejében az ötlet, hogy a tartósság fokozása érdekében szegecselni kellene a zsebeket, ezáltal a nadrág szakítószilárdsága is jobb lenne és nadrágzsebek se szakadnának le állandóan. Ezzel az ötletével kereste fel San Francisco-ban Strausst, aki méterárú kereskedő volt. Idővel, Davidson már nem bírta egyedül kiszolgálni a megnövekedett igényeket, így San Francisco-ba költözött és társult Strauss-al, aki végül a szövetet, a szegecseket és az anyagi fedezetet is biztosította a tömeggyártás beindításához. Így indult végül 1873-ban hódító útjára a nadrág, amelynek az elmondások alapján valóban a két ló általi szakítópróba volt a marketingfogása és ezért is került ez a pillanat a cég logo-jára.
A farmer, azaz, ahogy az USA-ban nevezik “jeans”, nem véletlenül lett a strapabíróság jelképe. Talán mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a napjainkig fennmaradt legrégebbi Levi’s farmernadrág az 1880-as években készült és 1998-ban Nevada államban, egy ásatásnál került elő.
4 ok, amiért a farmerban való túrázás mégsem jó ötlet
Gyerkőcként persze én is farmert hordtam, amikor édesapámmal túrázni indultunk. De mentségemre szolgáljon, hogy a hatvanas-hetvenes években nem volt más választásunk, maximum csak a mackónadrág, hiszen még hírből sem ismertük a túranadrág, vagy a technikai öltözet kifejezéseket sem!
De mi is az a négy ok, amiért nem jó, ha farmert öltünk magunkra túráink során?
1. erősen nedvszívó
A farmer anyaga felszív minden nedvességet. Legyen az a növényzeten lévő harmat, köd, eső, vagy felcsapódó sár, amely egy kiadós zuhé esetén több kiló súlytöbbletet is okozhat.
2. lassú száradás
Ha vizes lesz, az is marad. Nagyon lassan szárad, így a túranadrágok “Quick Dry” technológiája letöri még az 501-es nimbuszát is.
3. kidörzsölődés veszélye
Merev anyaga – igaz ma már streches változatok is léteznek -, kevés mozgásteret biztosít számunkra és ezáltal a kidörzsölődés veszélye is előállhat és nem hinném, hogy vörösre, vagy hólyagosra dörzsölt, égő bőrfájdalommal szeretnél tovább gyalogolni.
Ráadásul a kitűnő nedvszívó képessége ugyanúgy érvényesül az izzadtság kapcsán is és egy-egy komoly emelkedő, vagy nyári hőség esetén, szó szerint tocsogni fogunk a verejtékünkben és a sós izzadtságunk még fokozni is fogja a nadrág sprőd anyaga általi kidörzsölődés okozta fájdalmakat, jó esetben csak kellemetlenségeket.
4. vizes és hideg
Amennyiben, ráadásul mindez télen történik, még nagyobb gondban leszünk, hiszen ahogy megállunk, elkezd rajtunk kihűlni az anyag és hamarosan elkezdünk fázni, amely könnyen kihűléshez is vezethet, pláne, ha leesik a hőmérséklet és szépen ránk fagy a ruha.
Oké, oké, hallom, ahogy mondod! Ezek mind jogos ellenérvek, de sok túrázó mégiscsak farmert visel túrázás közben. Biztosan nem lehet akkor annyira rossz farmerben túrázni…
Természetesen lehet, csak ebben az esetben van szintén négy dolog, amit jó ha szem előtt tartasz!
1. előrelátás
Ha farmerfüggő vagy és kizárólag csak farmerben vagy hajlandó túrázni, körültekintően ellenőrizd le a várható időjárást és csak ez alapján döntsd el, hogy milyen távú és nehézségű túrára indulsz!
2. túrázz hűvös, száraz időben
Amennyiben a körülmények hűvösek és szárazak, akkor egy kényelmes farmer jó választás is lehet. De ha csapadékot jósolnak, felejtsd el! Ilyenkor ugyanis a nedves farmer borzasztóan tapad a bőrhöz és hideg is lesz. Elég hamar meg fogod bánni, ha mégis ezt öltötted magadra.
3. válassz könnyű terepet
Amikor farmerben túrázol, válassz inkább kis szintemelkedéssel járó, könnyű túraútvonalat, ne pedig olyat, amely megállás nélkül meredeken vezet fel és le, mert ezek fokozzák a kidörzsölődés esélyét!
4. kulcsszó, a tapasz
Mindig legyen nálad leukoplaszt, vagy kinesio tape, hogy az első pillanatban amikor érzed, hogy valahol kidörzsöl a ruha, le tudd ragasztani a bőrfelületet és el tudd kerülni a későbbi egyre nagyobb fájdalmakat! Vannak farmerfüggők, akik arra is hajlandók, hogy inkább felvesznek egy vékony lycra nadrágot a farmer alá, hogy elkerüljék a kidörzsölést, de szerintem a tapasz sokkal könnyebb, kevésbé meleg és tökéletes megoldást kínál.
No de mire cseréljem le a farmeromat, ha a túranadrágokat egyáltalán nem szeretem?
Mindenképpen keress olyat, amely könnyű, elvezeti a nedvességet, de megtartja a testhőmérsékletet, vagy éppen ellenkezőleg, hűti azt a nyári hőségben (Cool-Max, Omni-Freeze, stb.). Válassz puhát és rugalmasat, hogy elkerülhesd a kidörzsölődést! És az se baj, ha őszre, télre olyat keresel amely szélálló, vízlepergető anyagból készült és főleg olyat vásárolj, ami nagyon gyorsan szárad (Quick-Dry). Van még egy fontos szempont a nadrágválasztásnál, ez pedig az UV-védelem.
Elvileg, a piacon található túranadrágok többsége, ezeket mind tudja, de most ugyebár nem ezek közül válogatunk. Lássuk, mik jöhetnek még szóba!?
Strech farmer
Egy ilyen nadrág – bár jellemzően ezek testhez simulnak – a farmerek közötti legjobb választás a nagyobb mozgástartomány miatt. Azonban itt is figyelj arra, hogy ha valóban másznod kell, állandóan teljesen behajlítani a térdedet, akkor egy idő után elszoríthatja a vérkeringést és kidörzsölheti a térdhajlatokat is.
CoalaTree Decaf farmer
Ezek a nadrágok tényleg remek alternatívái a farmereknek. Ugyanúgy néznek ki, mint a korábbi kék farmereid, de a fentebb említett előnyökkel is rendelkeznek (rugalmasak, vízállóak, antibakteriálisak), így nyugodtan túrázhatsz is bennük. Egy másik, ma már kiemelten fontos tulajdonságuk, hogy környezetbarát-, újrahasznosított anyagokból készülnek és vízmentes technológiával festik őket.
Poliészter szövetek – CoalaTree Trailhead
A legtöbben szintetikus anyagokból készült nadrágokban túráznak. Valójában a legtöbb outdoor ruházat, szintetikus anyagokat használ. A szabadtéri nadrágokat kifejezetten úgy tervezték, hogy víztaszító képességgel rendelkezzen, vezesse el az izzadságot és egyéb nedvességet a bőrfelületről.
Merinó gyapjú
A merinó gyapjú kiváló alapanyag és talán a legjobb választás, ha hideg időjáráshoz keresünk ruházatot. Vannak, akik külső rétegként merinó gyapjú nadrágot viselnek, de legjobban alá-öltözetként tudják betölteni szerepüket. Dobj be egyet a hátizsákodba, így ha a hőmérséklet lecsökken, felhúzhatod a poliészter nadrágod alá és mindjárt jobb komfortérzetet biztosít! Ráadásul, míg a pamut és a pamutkeverékek nedves állapotban hűtenek, addig a merino gyapjú, képes melegen tartani!
Ha több is érdekel a merino gyapjú tulajdonságairól, klikk az erről írt bejegyzésemre:
Rövidnadrág
Számomra mindig ez a legjobb választás. Még hűvösebb éghajlaton is kényelmesebb számomra rövidnadrágban, mint farmerben túrázni. Hogyha esik az eső, sokkal gyorsabban szárad az anyaguk is és a bőrünk is, mint egy farmer esetében. Sokkal nagyobb mozgástartományt biztosít számunkra egy hosszú nadrágnál. Egy fontos, hogy nyáron vigyáznunk kell, hogy le ne égjen a lábunk, mert égési sérüléssel, viszont nem lesz vidám a túránk!
®Dyneema farmer
A Levi’s cég 2013-ban bevezette a ®Dyneema szálakkal erősített farmerszövetből készült termékét.
A legújabb fejlesztéseik közé tartozik az a farmernadrágjuk, amelynek nyersanyag-összetétele 96% pamut és 4% ®Dyneema. Ez az utóbbi anyag nagyon nagy molekulasúlyú polietilénből áll, amely rendkívül erős. A ®Dyneemából készült szövet 2,5-szer nagyobb kopásállóságú és 25%-kal erősebb, mint a hagyományos, 100% pamutból készült Levi’s 501 farmerszövet. A ®Dyneema szálakkal szőtt farmerszövet így nagyon nagy teherbírású és kopásállóságú, ami alkalmassá teszi még a katonák, motorosok ruházatainak készítésére is, nem mellékesen pedig hidrofób, azaz lebeg a vízfelszínen, így a víztaszítása is megfelelő.
No de van egy sokkal fontosabb érv is ami a farmerhasználat ellen szól!
Mesélek egy kicsit a farmergyártásról és annak hatásairól is.
Ugyanis, ha valóban elkötelezett természetimádó, talán még természetvédő is vagy, akkor végképp az a legjobb, ha többé nem töröd a fejed egy farmernadrág vásárlásán!
Ugyanis évente mintegy két és fél milliárd méter farmeranyagot dolgoznak fel a világban. A legnagyobb gyártókapacitás természetesen Kínában található (mintegy 6000 vállalat) és a kínai farmerruházat exportja meghaladja a világ össztermelésének 50%-át! Az Európai Unió a legtöbb farmernadrágot Indiából, Bangladesből és Törökországból importálja. 2003-ban, ezek mennyisége 94 millió darab farmer volt.
Sajnos azonban, főleg a gyártás során a biztonságra keveset adó országok miatt, a vásárlók is veszélynek vannak kitéve! Ugyanis a farmerszövetben esetleg bennmaradt káros anyagok – hosszabb időn keresztüli viselet esetén – a ruhadarab viselőjére is veszélyesek lehetnek. Éppen ezért fontos, hogy farmerszövetet kizárólag olyan gyártótól vásároljunk, amely azt az egészségre káros anyagoktól való mentesség tanúsítására arra illetékes kutatóintézettel bevizsgáltatta és amelyen ezt a tényt tanúsító termékcímke is fellelhető (pl. OEKO-TEX)! Na ezért kerüld el a kínai piacokon található hamis, vagy olcsó farmereket, stb.!
Fotó: Lu Guang, Greenpeace
Ráadásul, ha valaha is tanulmányoztad a farmergyártást, akkor azt is tudnod kell, hogy hatalmas mennyiségű vizet pazarolnak el a pamutszövet gyártása folyamán. A farmer ugyanis pamutból készül, amely a világ egyik legvízigényesebb növénye. Mintegy 7570 liter vízre van szükség egyetlen farmernadrág legyártásához. Ebben benne van a pamutgyártás és a varrás folyamata is. Körülbelül a felével lehetne csökkenteni ezt a vízigényt, amit mi sem mutat jobban, minthogy a Levi’s el is tudta érni, hogy 3777 liter vizet használjanak csak fel egy nadrág előállításához. Bár a víz megújuló erőforrás, ám a Föld édesvízkészlete sajnos véges és még ez a mennyiség is, egy ember vízszükségletét, 35 nap híján, 5 esztendőn át fedezné!
A Föld rovarirtószer-felhasználásának 25 százaléka is a gyapottermesztéshez köthető, az ipari vízszennyezés egyötöde pedig szintén a ruhaanyagok kezeléséhez és színezéséhez kapcsolódik.
Egy kilogramm pamut előállításához hozzávetőlegesen 3,6 kg szén-dioxidot; 0,3 kg műtrágyát; 0,3 kg növényvédőszert és 20 ezer liter vizet használnak fel a gyártók.
Ha mindenki csak kilenc hónappal tovább hordaná ruháit, és így ritkábban vásárolna újat, a ruhaipar szén-dioxid-kibocsátása és vízfogyasztása akár 20-30 százalékkal is csökkenhetne.
Így ha a vásárlók elkezdenének olyan anyagokra váltani, amelyek gyártása jóval kevésbé vízigényes, óriási különbséget jelenthetne a globális vízfogyasztásunk csökkentésében.
Ugye mennyi szempont tud előkerülni, ha alaposan átgondoljuk, hogy mit, mikor és miért viseljünk? A lényeg, hogy tudjuk mit és miért vásárolunk és főleg azt, hogy ha mindenképpen ragaszkodunk hozzá, hogy farmerben túrázzunk, akkor ezen a téren is van sokkal jobb alternatíva, mint a hagyományos farmer.
Ha többet szeretnél tudni a ®Dyneema szövetről, akkor olvasd el ezt a bejegyzést is: