Aki egy kicsit is komolyabban túrázik pontosan tudja, hogy a hidegebb időjárás beálltával, mennyire megnő a szerepe és fontossága a réteges öltözködésnek és a megfelelő rétegek használatának. Jellemzően három réteget emleget mindenki – aláöltözet, középső réteg, héjvédelem -, azonban az ultrakönnyű túrázás ennél azért sokkal komplexebb rétegrendszert kíván meg.

Miért fontos az, hogy nem három, hanem hat! rétegben gondolkodom, amikor nekivágok a napokig, hetekig, akár hónapokig tartó útnak?

Egyrészről, ha “csak” hétvégére kapjuk fel a hátizsákunkat, sokkal tervezhetőbb túránk szinte minden pillanata, hiszen két-három napra előre, már nagyon pontos időjárás előrejelzéseket kapunk. Azonban egy folyamatos kintlét, pláne, ha távol is vagy a civilizációtól, nincs semmiféle elérésed, így az okostelefonodat sem tudod használni, már egy sokkal komplexebb feladat. Ez azt is jelenti, hogy sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy olyan helyzetbe kerülsz, amelyben a sérülés-, vagy az életveszély rizikófaktora drasztikusan megemelkedik. Ezzel pedig nem hogy nem érdemes, hanem nem is szabad játszani. 

Sajnos Grönlandon, az USA-ban pedig számos alkalommal találkoztam a hypotermia miatt életveszélyes helyzetbe, vagy kimentésre került túrázókkal, illetve tragédiák sorával is. Az Appalachian Trailen, március közepén, egy hideg esős napon, az egyik shelterben találtam egy német srácot, aki ott reszketett, mint a nyárfalevél. Már találkoztunk korábban, így tudtam a nevét is.

“Micky – szólítottam meg a rommá ázott, összekuporodott és a miskolci kocsonyához hasonlóan remegő srácot -, hol van az esőkabátod?” “Nincsen.”, volt a válasza. “Viccelsz?”, kérdeztem elhűlve. “Meg akarsz halni hypotermiában?” (Hat fok és napok óta ömlő eső volt, amely által szó szerint patakoknak néztek ki az ösvények.) “De hát nincs nulla, vagy mínusz fok és az plusz súly lett volna.”, válaszolta. “De ahhoz nem kell mínusz fok, hogy kihűlj és meghalj és még csak március van ráadásul, felhőszakadásokkal és hóviharokkal tarkítva. Mire számítottál?” szóltam rá.

Kicsit később megérkezett egy 19 éves srác, Mike is Atlantából, akivel már pár napja rendszeresen összefutottunk és összehaverkodtunk, mert szintén komoly tempót nyomott. Főztem egy forró csokit, belédiktáltuk, majd összeszedtük Mickeyt. Az egyik kesztyűmet és az új esőkabátomat nekiadtam – szerencséjére pár nappal korábban vettem egy brutális árleszállításon és annyira esett, hogy aznap mindkettő rajtam volt – és eltámogattuk a szintén szerencséjére már csak 15 kilométerre található, az erdő közepén álló hostelbe. (Ilyen egy-kettő van csak az egész útvonal során.) Ő megúszta.

Ez nem játék és túl sokan halnak meg a felelőtlenségük miatt. Az ultrakönnyű túrázás eleve egy borotvaél és sokan a divathullámot meglovagolva hagynak otthon mindent és fáznak éjszaka, vagy nappal és bíznak benne, hogy nem lesz baj. Persze rengetegen túlélik a napot, az éjszakát és büszkék, hogy milyen kemények és elég a cuccuk, de a kérdés az, hogy negyed, vagy fél kiló miatt megéri-e ez a kockázat?

Megmutatom nektek, hogy én hogy csinálom:

Mint említettem hat réteget használok.

• Alapból egy merino Icebreaker póló van rajtam. Azért mert nem büdösödik, illetve meleg. 
• Amikor meleg az időjárás, akkor a merino pólónak egy Cool-Max, Tech Lite, vagy Omni-Freeze változatát használom.
• Tomboló nyári hőségben, sivatagban, vagy sok nyílt terep esetén jön az Omni-Shade, UV-szűrős, Omni-Freeze, Cool-Max, azaz a különböző hőérzet csökkentő technológiákkal ellátott felsőruházat, de már hosszú ujjú, elöl mélyen lezipzározható változatban, vagy egy hosszú ujjú ugyanezekkel a technológiák valamelyikével és tarkóvédővel ellátott túraing.
• Hűvösebb idő esetében a pólóra, vagy ingre jön egy kerékpáros szélmellény. Ennek a háta könnyített, így nem izzad be annyira a hátizsák hordásakor sem és alig van súlya.
• Amikor a kezem fázik – nekem fázós, így sokszor pólónál is hordom hajnalban, korareggel -, egy nagyon vékony, selyem vékonyságú kesztyűt használok.
• Ha tovább hűl az idő, akkor jön csak a középréteg. Ez jellemzően egy Subzero II: faktorú hosszú ujjú középen mellig zippes, magasított nyakú felső, vagy egy kapucnis polár.
• A szélmellény – legfelső rétegnek -, természetesen ebben az esetben is tud játszani.
• Van egy Omni-Heates Columbia hosszú ujjú felsőm is – ez 35%-ot képes visszaadni a testhőmérsékletemből -, így van, hogy csak ezt veszem fel. Vagy erre még a pólót, esetleg még jön a Subzero is és a szélmellény.

Láthatod, hogy még el sem jutottunk odáig, hogy essen az eső, vagy a hó és mégis, hányféle variációs lehetőséggel rendelkezem. A felsorolásomból persze azt is láthatod, hogy vagy-vagy szerepel, azaz nincs nálam ing, Omni-Heates és Omni-Freezes felső, túraing, stb. egyszerre, hanem ezeket mindig az adott évszak, természeti adottságok (magas hegyek, sivatagban éjszakai fagyok, sok várható eső, stb.), azaz a várható időjárási helyzetek alapján állítom össze. Jellemzően egy póló, egy hosszú-ujjú felső, egy Subzero II. és egy szélmellény van a zsákban, vagy rajtam.

• Amennyiben erős szél van, vagy nagy hideg, akkor jön az ultrakönnyű szél- és esőkabát, illetve ha az is kevés, akkor még a szélmellény is marad alatta.
• Amikor tudom, hogy téli időjárás, hó vár rám, extrém hideg, napokig tartó zuhék, akkor még bekerül a zsákba egy 160 grammos Icebreaker merino loft szélálló mellény is. Számomra ez tökéletes még komoly hidegben is és van hogy az esőkabátomat sem használom. Csak simán a Subzero II.-re veszem fel. Ez a mellény akkor is jól jön, amikor már a táborhelyen pihenek, de az alvásig még van pár órám és hideg van. Ráadásul melegen tartja a vesémet is.
• Mindig nálam van a Mountain Hardwear, 249 grammos, kapucnis A pamutot felejtsd el, mert egyrészről nem vezeti el az izzadtságot, nem szárad gyorsan, ahogy megállunk, kihűl rajtunk a ruhadarab és elkezdünk nagyon  fázni. dzsekim. Egyedül Grönlandon és az USA-ban a horror hóviharban, amikor majdnem ottmaradtam kellett felvennem. Különben párnának használom és jellemzően csak akkor veszem elő, amikor megérkezem a táborhelyre. Azonnal lecserélem a vizes, vagy izzadtságtól nedves ruháimat és felveszem a mindig száraz Icebreaker, vagy Smartwool aláöltözetemet. Ebben alszom éjszaka, illetve a táborhelyen vagyok benne, mert amikor állunk, ülünk, természetesen sokkal jobban fázunk.

Térjünk a nadrágra, mert ott sokkal könnyebb a helyzet:

• Télen egy Columbia Titanium nadrágot használok.
• Amikor esik, vagy viharosan fúj a szél, akkor jön csak rá egy eső- és szélálló ultrakönnyű nadrág.
• Tavasztól, késő őszig rövid futónadrágban megyek és alsónadrág nélkül. Ha jön a hideg, maximum akkor veszek fel egy boxeralsót.
• Éjszakára, az aláöltözet alá használok Zajo, merino boxeralsót.
• Tudnám fokozni a rétegeket egy Subzero aláöltözet, vagy egy Columbia Omni-Heat, vagy Omni-Heat3D aláöltözettel, de a Kilimanjaron kívül erre még sohasem volt szükségem.

Még egyszer a rétegek:

felsőtest:

1. Icebreaker póló

• 

• 

2. Columbia hosszú ujjú Omni-Heat, vagy merino felső, vagy túraing

• 

• 

3. Subzero II. középréteg

4. kerékpáros mellény, vagy Icebreaker szélálló merino loft mellény

• 

• 

5. North Face ultrakönnyű eső- és szélkabát

6. Mountain Hardwear kapucnis down dzseki

alsótest

1. Zajo merino boxer

2. Subzero I, vagy  Columbia Omni-Heates aláöltözet

• 

• 

3. Adidas rövid futónadrág, vagy Columbia hosszú túranadrág

• 

• 

4. ultrakönnyű eső- és szélnadrág

fej:

1. baseball sapka – Ebből van nyári – ami UV-szűrős és hűt – és van szél- és vízálló változatom is. A shildje tökéletes, ha ömlő esőben kell gyalogolnom és elvezeti az esőkabát kapucnijáról csorgó vizet.
2. kerékpáros beanie – Lyukacsos a teteje, tehát nem izzad bele a fejem, de közben mégis melegen tart, miközben a fülemet is védi.
3. csősál, vagy bandana – Szintén van nyári változat, ami hűt és téli, ami melegít. Sokszor használom úgy – ha erős szél van -, hogy felhúzom maszkként és a fülemet is védem vele.

kéz:

1. különböző tulajdonságú és megszámlálhatatlan vastagságú kesztyűk –  Ezekből, mindig van nálam egy leheletvékony és egy opossum kesztyű is (ebből ki tudod rázni a vizet), illetve egy ultrakönnyű, 28 grammos, víz- és szélálló egyujjas kesztyű. Van még a sivatagokra és nyári hőségeknél jó UV-szűrős kesztyűm, ami sok fájdalomtól kímél meg, hogy a bothasználat közben ne égjen rongyosra a kezed és van teljesen vízálló, vagy igazán nagy hidegre való Omni-Heates kesztyűm is.

láb:

1. zokni – Nem használok vastag túrazoknit télen sem. A Fitsok márka zoknijait használom, de mindig van nálam tartalék és nem is egy pár, hogy akkor is tudjak szárazat felvenni, ha napokig szakad. Illetve, van egy vastag opossum zoknim az alváshoz.
2. gator – Soha, még hóban sem használok kamáslit. Egyszerűen gyűlölöm. Beleizzad a lábam, nehéz, szinte soha sincs rá szükség, de ezekért a ritka  pillanatokért nem cipelem. Egy egyszerű, vékony gatort használok, ami megkímél attól, hogy kavics, kosz, hó, vagy bármi bejuthasson a túracipőmbe.
3. túracipő – A terep- és időjárási viszonyoktól függően választom meg. jellemzően könnyű, félmagasszárú terepfutócipőkben – Adidas, Hoka – járom az erdőket, hegyeket, míg, ha kimondottan kemény, sziklás hegyekbe indulok, akkor választom a kemény talpú La Sportiva bakancsomat.
4. microspike, itthon hómacskának hívják – Van nálam a terep-, hó, jégviszonyokhoz mérten egy ultrakönnyű, egyszerűen a cipőre rögzíthető microspike.

Más:

1. Ez ugyan nem réteg, de mégis nagyon fontos. Mindig van nálam napszemüveg de olyan lencsével, ami erős napfényben, ködben, szélviharban és akár éjjeli túrán a szélviharban is tökéletes látást és könnyezésmentes túrázást biztosít.

Mondhatod, hogy hahóóó, ez hogy lenne már ultrakönnyű felszerelés, hiszen annyi mindent viszel magaddal!

De ne feledd, amit írtam. Van, hogy szakaszonként változtatok, előreküldöm a felszerelésemet és cserélek, ha jön egy havas, vagy jeges szakasz, megérkezik az ősz és beáll a hidegebb időszak. Így történt ez tavaly az Országos Kék-Körön, ahol szeptember 28-án még forróságban, rövidnadrágban és pólóban gyalogoltam, másnap pedig Hollóházán ömlő esőre és hat fokra ébredtem, ami onnantól ki is tartott Hűvösvölgyig. Természetesen ott is cserélnem kellett.

Egy a fontos, hogy kiismerd magad és szervezeted reakcióit a különböző időjárási helyzetekre! No de ehhez még hozzáadódik néhány “apróság”:

• Amikor kimerülsz, még a nyári forróságban is úgy tudsz reszketni, mintha a szibériai fagyban lennél kint. 
• Különböző páratartalom ugyanúgy befolyásolhatja a hőérzetedet, mint a szél erőssége, amely komoly hőfokokat jelenthet negatív irányban.
• Nyáron a forróságban – ez külön veszély egy sivatagban -, izzadsz és bár jól esik a szellő, de szárítja a ruhádat, amely által nem tud tested ideális hőmérsékletét biztosító rendszere helyesen működni. Ugyanis ehhez kell az izzadtság, ami így viszont gyorsan elpárolog a ruhádból. Inni fogsz, de ez egy róka fogta csuka eset lesz és idejekorán elfogyhat a vized, dehidratálttá válsz, drasztikusan lecsökken a teljesítményed.
• Hidegben, a kimerültség és a hypotermia kiváltatja azt az állapotot, hogy annyira meleged lesz, hogy levetkőzöl. Sok hegymászót ezért találnak meg pólóban ülve és megfagyva a hegyen.

A természet ezer veszélyt rejt és ha nem becsülöd alá, ha kellőképpen felkészülsz, akkor a veszélyfaktor százalékos arányát komoly mértékben tudod lecsökkenteni.

A súly, azt ultrakönnyűség oltárán sohasem szabad feláldozni, egy esőkabát- és nadrág, vagy egy plusz zokni, kesztyű, sapka súlyát, mert életet menthet.

Emiatt fontos a fejed és a sapkák is. Ott veszítjük ugyanis a legtöbb hőt és ha az fedve van, máris jobban fogjuk érezni magunkat. Már egy csősál is csodákra képes, ha sapkává alakítjuk. 

Sok minden fontos még a rétegekkel kapcsolatban.

• Meg- és ki kell ismerd magad!
• Tudnod kell mennyire vagy fázós nappal és éjszaka?
• A kezed, a lábad vagy mindkettő különösen fázós?
• Hogy bírod a hideget, a meleget és a tikkasztó hőséget?
• Hol vannak azok a fizikai határaid, amelyet átlépve már annyira kimerülsz, hogy a forró zuhany alatt is reszketsz?
• Ismerned kell mennyire vagy izzadós, hiszen abban az esetben még jobban kell figyelj, hogy ruházatod a lehető legjobb technológiákat felhasználva vezesse el testfelületedről a nedvességet. Ilyen pl. az Omni-Wick technológia is.
• Fejben kell tartanod, hogy mindig úgy kell elindulj, hogy kicsit fázzál, hiszen miután elindulsz, tested felmelegszik és ha túlöltözöl, túlságosan megizzadsz és túl sok folyadékot is veszítesz. Az általam vezetett túrákon, mindig figyelmeztetem erre a túrázóimat, de mégis – jellemzően tizenöt perc után – meg kell állni, mert mindenki nekiáll vetkőzni. Persze ezt követően, egész nap cipelhetik a feleslegesen elhozott cuccaikat.
• Felejtsd el a pamutot! Egyrészről nem vezeti el az izzadtságot, másrészről nem szárad gyorsan. Ahogy megállunk, kihűl rajtunk a ruhadarab és elkezdünk nagyon  fázni.

Sok-sok apróság, de épp ezek az apróságok segítenek a biztonságos túrázáshoz, kintléthez és teszik mindezt sokkal élvezetesebbé. Amennyiben rászánod a kellő időt, hogy megismerd tested működését, különböző helyzetekre adott reakcióit, ha kitapasztalod melyik ruha válik be neked (nem szorít, nem dörzsöl ki, nem büdösödik, gyorsan szárad, plusz tulajdonságai vannak, zavar, hogy magas nyakú, stb.), garantálom, hogy kategóriákkal kevesebbet fog nyomni a felszerelésed, így a hátizsákod súlya is. Ez pedig ahhoz vezet, hogy a túrázásod is kellemesebb élmény lesz, hiszen nem terheled meg annyira szervezetedet, gerincoszlopadat, ízületeidet sem.

A Smartwoolt a Sarkcsillagsport,

az Icebreakert és a North Facet a Mountex,

a Subzerot a Tengerszem,

a Zajot a Geotrek,

az Adidast az Adidas Outletben,

a Columbiat, a Mountain Hardweart és a North Facet pedig a Dockyard outdoor üzletekben tudod megvásárolni.

Amennyiben elakadsz, segítségre lenne szükséged, írj bátran, hogy segíthessek! Iratkozz fel a hírlevélre és a Camino Steve YouTube csatornámra is, hogy még több hasznos információt oszthassak meg veled! Amennyiben pedig további ötleteid vannak, vagy másképp látod mindezt, nyugodtan írd meg kommentben.

Happy and safe hiking.

Olvasd el ezt a bejegyzést is ami pont a Columbia, Omni-Heat technológiájáról szól! Alaposan leteszteltem a felsőjüket.

https://caminosteve.hu/teszt-columbia-omni-heat/